Advanced search in Research products
Research products
arrow_drop_down
Searching FieldsTerms
Any field
arrow_drop_down
includes
arrow_drop_down
Include:
The following results are related to COVID-19. Are you interested to view more results? Visit OpenAIRE - Explore.
61 Research products, page 1 of 7

  • COVID-19
  • Other research products
  • Hungarian

10
arrow_drop_down
Date (most recent)
arrow_drop_down
  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Marzban Sadegh;
    Country: Hungary

    This PhD thesis presents three new mathematical models aimed at advancing the current understanding of viral dynamics and cancer. The models are implemented in the HAL system and are applied to address current significant questions in the field. The first model, described in Chapter 3, is focused on the evolution of sensitive and resistant tumor cells and considers Darwinian selection, Lamarckian induction, and microvesicle transfer as mechanisms for resistance. The model is compared to an agent-based model and provides insight into the impact of microvesicles on the spread of cancer cells. Chapter 4 presents a hybrid partial differential equation - agent-based (PDE-ABM) model to describe the spatiotemporal viral dynamics in a cell population. The virus concentration is modeled as a continuous variable, while changes in the states of cells are represented by a stochastic agent-based model. The two subsystems are intertwined and the model is applied to predict SARS-CoV-2 and influenza infections. The results are compared to a classical ODE system of viral dynamics and demonstrate the importance of considering spatial patterns in predicting the spread of infections. In Chapter 6, the pharmacometric features of the novel antiviral drug Paxlovid for SARS-CoV-2 are explored using a hybrid multiscale mathematical approach. The results of the evaluation match clinical expectations and provide insight into the importance of early interventions and the sensitivity of the results to the diffusion coefficient of the virus. Overall, this PhD thesis makes a significant contribution to the current understanding of viral dynamics and cancer and demonstrates the potential of mathematical models to provide insight into these complex systems.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Kökény, László;
    Country: Hungary

    A kutatási eredményeim alapján jól látható, hogy a turisztikai célú nyaralás-foglalás és -megvalósítás menedzselése a fogyasztó és a szolgáltató részéről komoly kihívást jelent, amire a pandémia jelensége még rá is erősített. A kockázatészlelésnek három dimenziójával foglalkoztam: a nyaralás-vásárláshoz kapcsolódó észlelt kockázatok, az online térhez kapcsolódó észlelt kockázatok, valamint a COVID-19 pandémia jelentette észlelt kockázatok. Ezek hatásait és jelentőségét mértem az utazási szándékra. Emellett, a kutatásom másik területe volt elemezni a vásárlók kockázatcsökkentési stratégiáit, eszközeit a nyaralás lefoglalása során. Így megérthettem az észlelt kockázatok és a kockázatcsökkentési stratégiák faktorainak a teljes utazásfoglalási folyamatban játszott szerepét. Végezetül az egyéni jellemzők figyelembevételével a kockázatvállalási szándék és az úti cél kiválasztásának hatásait is vizsgáltam a teljes folyamatban. A kutatásom során összesen öt fő célt emeltem ki, melyeket öt kutatási kérdéssel vizsgáltam. A kérdéseimre a válaszokat kvalitatív és kvantitatív jellegű adatgyűjtéssel és -elemzéssel adtam meg. A kvalitatív kutatás eredményei alapján a legrészletesebben a kutatás alapvető fókuszát jelentő kockázatészlelés és kockázatcsökkentés dimenzióit lehetett feltárni. Emellett egy harmadik fő dimenzió a kockázatvállalási szándék, szintén elég részletesen kerülhetett bemutatásra. rajtuk kívül még három további dimenzió jelent meg. Ezek alternatívabb kérdéskört fedtek le, de ezekben rejlik a kvalitatív kutatás igazi hozzáadott értéke és ezen dimenziók segítenek megérteni a teljes nyaralás-vásárlási és -megvalósítási folyamatot a kockázatészlelés és a kockázatcsökkentés szemszögéből. A három további dimenzió a kockázatészlelést növelő elemek dimenziója, a helyszín kiválasztásának dimenziója és a kockázatészlelés utazási élményt csökkentő hatásának dimenziója. A kockázatcsökkentés dimenzióját lehetett a leginkább megtalálni és jól felismerhetően elemezni a kutatás során. Ebből sok helyen közvetlenül, de sokszor közvetetten sikerült feltárni a kockázatészlelések területeit is. A két fő dimenzió (kockázatészlelés és kockázatcsökkentés) kapcsolatából (és a rájuk ható – olykor zavaró – külső és belső hajtóerőkkel együtt) alakult ki a legfontosabb terület, a biztonságérzet megteremtésének kérdése, amely kialakításáért mindent alárendeltek az alanyok. A kockázatvállalási szándék pedig úgy tűnik, hogy a biztonságérzet megteremtésén keresztül minden vizsgált területtel összefüggésben áll. A megkérdezettek fő célja a biztonságos, nyugodt és önfeledt nyári pihenés volt. Az utazási szándék inkább a helyszín kiválasztásában játszott szerepet, aminek mértékében voltak eltérések az alanyok között. Emellett részben megfigyelhető volt egy általános utazási szándék is, amely általánosan pozitív volt mindenkinél. Látható volt az is, hogy a bizalom témája az általános kockázatcsökkentéstől többnyire különálló, de összességében végig egy kockázat csökkentő szerepben jelen volt minden altémában. Továbbá felleltem három további, a kutatás mélységeire még jobban rámutató területet is. Ezek bemutatásával a következő bekezdésben foglalkozom. Úgy tűnik, hogy ha az utazás előtti biztonságérzet nem került kellően megalapozásra az könnyen vezethetett stresszhez vagy éppen ellenkezőleg a kockázatok (akár tudatos) nem észleléséhez, így rontva vagy javítva a nyugodt önfeledt pihenés élményét. Azonban, ha az utazás közben sérült a biztonságérzet (váratlan esemény, kockázatészlelés), akkor az szintén rontotta az átélt kikapcsolódás élményét. A kockázatészleléshez szorosan nem kapcsolódó elemek (nyüzsgés hiánya) esetenként hiányérzetet okozhattak az összkép tekintetében az alanyoknál. A kvantitatív kutatás során a legtöbb hipotézist el tudtam fogadni. A kockázatészleléssel kapcsolatos összefüggések esetén a felállított hipotézisek főleg a szakirodalmi eredményeken alapultak. Azonban a kockázatcsökkentő stratégiák korábban még nem kerültek vizsgálatra külön faktorként, első- és másodrendű dimenzióban a szakirodalomban, így az ide vonatkozó hipotézisek előkészítése során a releváns szakirodalmi eredmények mellett a kvalitatív kutatás eredményeit vettem számításba. A közvetlen eredmények vizsgálatakor három fő eredményt érdemes kiemelni. Az egyik, hogy a tematikusabb kockázatészlelés típusok (online tér és a COVID-19 pandémia) hozzájárulnak a nyaralás-vásárlással kapcsolatos észlelt kockázat növekedéséhez, 0,386 és 0,433 koefficiens értékekkel. A másik kiemelendő eredmény, hogy a kockázatcsökkentő stratégiák inkább a jobban tematikus kockázatészlelés típusokat (online tér és a COVID-19 pandémia) határozták meg, -0,689 és -0,403 koefficiensekkel. A közvetlen hatások harmadik fő eredménye volt azon kockázatcsökkentő eszközök vizsgálata, amelyek kvázi kívülről befolyásolták a kockázatcsökkentő stratégia használatát. Ekkor azt az eredményt kaptam, hogy az információgyűjtés és a bizalom a környezetben növeli a kockázatcsökkentő stratégiák használatát, míg az EWOM használata csökkenti. Mindez összefügghet azzal, hogy az előbbi két elem használata során az alanyok szükségét érezték további kockázatcsökkentő elemek használatának, amelynek oka lehet az adott két eszköz nem elégséges kockázatcsökkentő hatása, illetve a felkészültség fokozása. Az EWOM csökkentő hatása a további kockázatcsökkentő stratégiára azt feltételezi, hogy elégséges volt ezen eszköz használata a kockázat csökkentéséhez vagy csak rontott a helyzeten ez az eszköz. Ekkor három esetben kaptam teljesen mediált hatást, melyből kettő a bizalom a környezetben elnevezésű faktorhoz kapcsolódott a nyaralás-vásárlással kapcsolatos észlelt kockázat viszonylatában, illetve az online térben észlelt kockázathoz kapcsolódóan, mindkétszer a kockázatcsökkentésen keresztül. A harmadik teljesen mediáló hatásra, ami a kockázatészlelés dimenziójához kapcsolódott. Mégpedig úgy, hogy a COVID-19 pandémia jelentette kockázatészlelés csak a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatán keresztül hatott szignifikánsan az utazási szándékra, közvetlenül nem. A kockázatcsökkentő stratégiák faktorának vizsgálata érdemel még egy külön összegzést. A faktor éppen nem hat szignifikánsan a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatára, de a másik két tematikus kockázatészlelésre jelentős hatással bír. Ennek következtében célszerűnek találtam megnézni a mediáló hatásokat a két tematikus kockázatészlelésen keresztül a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatára vonatkozóan. Ekkor már a direkt hatás éppen szignifikánssá vált, de az indirekt hatás, különösen az online tér észlelt kockázatán keresztül jelentősebbé vált (-0,280). Így részlegesen mediált hatásokról beszélhetünk ezen esetekben. Az eredmény tovább erősíti a modell azon eredményét, hogy a központi kockázatészlelés a nyaralás-vásárlás észlelt kockázata, de erre jelentős hatást gyakorolnak a konkrétabb, tematikus kockázatészlelés típusok, illetve a kockázatcsökkentési stratégiák is inkább ezen faktorokon keresztül tudják csökkenteni a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatát, mintsem közvetlenül. Zárásként pedig a kockázatcsökkentő stratégiák mediált hatása részleges az utazási szándékra vonatkozóan, ráadásul úgy tűnik, hogy inkább közvetlen hatása van az utazási szándékra, mintsem közvetett. Néztem egy folytonos változó (kockázatvállalási szándék) és egy kategorikus változó (úti cél iránya belföld vagy külföld volt) moderáló hatását is. Ekkor azonban nem találtam szignifikáns eltéréseket a hatásokat vizsgálva. Összefoglalva, a kutatásomból is látszik, hogy a fogyasztókat is érdemes szegmentálni, mert, némileg az úti cél, de a kockázatvállalási és -észlelési szintek alapján is eltérő hozzáállású utazók jelennek meg a turizmusban. Ha pedig sikerült szegmentálni az utazói kört, majd a különböző célcsoportokat eltérő vagy ugyanolyan pozicionálással elérni, akkor az eredményesség tovább fokozható, ezen biztosítékok díjainak megtérülésével együtt. Ehhez azonban szükséges a fogyasztók megismerése, majd az általam felsorolt eszközökkel történő irányítása és támogatása. A pontos gyakorlati megvalósítások előtt érdemes kutatásokat végezni a fogyasztókról, illetve a versenykörnyezetről egyaránt.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Castellà Andreu, Josep Maria;
    Publisher: Palgrave Macmillan, Cham

    This chapter analyses the impact the COVID-19 pandemic is having on the European legal systems, and on Spain in particular, through the prism of the studies elaborated in the context of the health crisis by the Venice Commission. These documents explicitly recognise the relevance of the current health crisis in our societies and its impact on the founding objectives of the Council of Europe: the safeguarding of democracy, human rights and the rule of law. The analysis of the criteria of the Venice Commission in relation to the application, regulation and the redistribution of powers during states of emergency is indeed a useful tool to assess the use of the exceptional powers by States during the COVID-19 pandemic. In particular, reference to these standards may be useful to identify possible abuses by populist governments.

  • Other research product . Collection . 2022
    Open Access Hungarian
    Authors: 
    Groppi, Tania;
    Publisher: Palgrave Macmillan, Cham

    This chapter deals with the impact of the COVID-19 pandemic on the European democracies. The pandemic hit whilst European democracies were living a profound crisis. The Euro crisis of 2012 and the migrant crisis of 2015 have indeed put into question the founding values of the European Union as well as of its Member States. Further, where processes of democratic erosion were ongoing, the pandemic has accelerated them. Nevertheless, this chapter argues that the pandemic can be seen as an opportunity to strengthen constitutional democracy vis-à-vis its enemies, first of all populists. In European democracies, the rediscovery of the importance of the free public health system, the strong reaction coming from the European Union and the vindication of the value of competence and expertise have evidenced how the funding principles of constitutionalism are more resilient than they may look.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Simonelli, Marco Antonio;
    Publisher: Palgrave Macmillan, Cham

    The chapter argues that the best answer to the challenges for representative democracy is based on strengthening parliamentary oversight powers of executive activities. In the last two decades, two threats have been putting into question the role and functions of parliaments. First, executives that are expanding well beyond the boundaries fixed by the constitution to the expense of parliaments’ prerogatives. Second, populism, which disregards any constraint on the will of the majority embodied in the charismatic leader. To counter these two threats, both tending to the creation of powerful and unaccountable executives, parliaments need to fully recover their capacity to hold the executive to account. By analysing the Italian and Spanish parliaments’ activities during the COVID-19 pandemic, the chapter shows that the implementation of more instruments for ensuring executive accountability and guaranteeing the involvement of parliaments in governmental decision-making may well compensate the loss of legislative functions. Thus, injecting in constitutional democracy another, but not less important, input of democratic legitimacy.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Vass Attila Balázs; Hári-Kovács András; Lovas Péter; Vince Viola; Tóth-Molnár Edit;
    Country: Hungary
  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Bodzási Balázs;
    Publisher: ORAC Kiadó Kft.
    Country: Hungary
  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Constantin, Tamás; Kulcsár, Andrea; Krivácsy, Péter; Mészner, Zsófia; Ponyi, Andrea; Tóth, Attila; Ónozó, Beáta; Szekanecz, Zoltán;
    Country: Hungary

    LB

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Csizmady, Adrienne; Albert, Fruzsina; Brys, Zoltán; Dávid, Beáta; Gárdos, Judit; Illéssy, Miklós; Messing, Vera; Sipos, Alexandra; Szalma, Ivett; Szirmai, Viktória; +2 more
    Publisher: Centre for Social Sciences, Hungary
  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Horváth, Tamás; Csupor, Dezső; Győrffy, Zsuzsa; Varga, Zsuzsa;
    Country: Hungary

    Összefoglaló. Az elmúlt években mind laikus, mind szakmai oldalról az internet vált az első számú egészségügyi információforrássá, amit a COVID-19-pandémia tovább fokozott. Az online térben számos, különböző jellegű platform áll rendelkezésre egészségkommunikációs célokra, melyek markánsan különböznek egymástól az átadható információ mennyiségében és minőségében, a létrehozásukhoz szükséges anyagi vagy időbeli ráfordításban, továbbá az ott létrehozott tartalom fogyasztási lehetőségeiben. Összefoglaló közleményünkben rendszerezve mutatjuk be a szöveg-, a hang-, illetve a videóalapú online egészségügyi edukációs formák előnyeit és hátrányait. Külön foglalkozunk a közösségi média (social media) egészségügyi vonatkozásaival, a benne rejlő lehetőségekkel, kiemelve a pandémia kapcsán felmerült problémákat. Az egyes platformok egészségüggyel kapcsolatos történelmének feldolgozása mellett gyakorlati oldalról mutatjuk be azok hasznosíthatóságát, elősegítve ezzel az online térbe terelt kollégák munkáját. Orv Hetil. 2022; 163(4): 132-139. Summary. In recent years, the internet has become the leading source of health-related information for both professionals and laymen, and this process has been further speeded up by the Covid-19 pandemic. There are many different platforms available for health communication purposes online, that vary greatly in the quantity and quality of transferable information; the time or financial input, which are necessary to create them; and the possibilities of the utilization of the created content. In our review, we present systematically the advantages and disadvantages of the text-, audio-, and video-based online health-related education platforms. We specify the health-related aspects of social media and its potential usability, focusing on the problems allied to the pandemic. We present the practical use of the different platforms from a healthcare perspective through the review of their respective histories, thus providing guidance to the colleagues working online. Orv Hetil. 2022; 163(4): 132-139.

Advanced search in Research products
Research products
arrow_drop_down
Searching FieldsTerms
Any field
arrow_drop_down
includes
arrow_drop_down
Include:
The following results are related to COVID-19. Are you interested to view more results? Visit OpenAIRE - Explore.
61 Research products, page 1 of 7
  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Marzban Sadegh;
    Country: Hungary

    This PhD thesis presents three new mathematical models aimed at advancing the current understanding of viral dynamics and cancer. The models are implemented in the HAL system and are applied to address current significant questions in the field. The first model, described in Chapter 3, is focused on the evolution of sensitive and resistant tumor cells and considers Darwinian selection, Lamarckian induction, and microvesicle transfer as mechanisms for resistance. The model is compared to an agent-based model and provides insight into the impact of microvesicles on the spread of cancer cells. Chapter 4 presents a hybrid partial differential equation - agent-based (PDE-ABM) model to describe the spatiotemporal viral dynamics in a cell population. The virus concentration is modeled as a continuous variable, while changes in the states of cells are represented by a stochastic agent-based model. The two subsystems are intertwined and the model is applied to predict SARS-CoV-2 and influenza infections. The results are compared to a classical ODE system of viral dynamics and demonstrate the importance of considering spatial patterns in predicting the spread of infections. In Chapter 6, the pharmacometric features of the novel antiviral drug Paxlovid for SARS-CoV-2 are explored using a hybrid multiscale mathematical approach. The results of the evaluation match clinical expectations and provide insight into the importance of early interventions and the sensitivity of the results to the diffusion coefficient of the virus. Overall, this PhD thesis makes a significant contribution to the current understanding of viral dynamics and cancer and demonstrates the potential of mathematical models to provide insight into these complex systems.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Kökény, László;
    Country: Hungary

    A kutatási eredményeim alapján jól látható, hogy a turisztikai célú nyaralás-foglalás és -megvalósítás menedzselése a fogyasztó és a szolgáltató részéről komoly kihívást jelent, amire a pandémia jelensége még rá is erősített. A kockázatészlelésnek három dimenziójával foglalkoztam: a nyaralás-vásárláshoz kapcsolódó észlelt kockázatok, az online térhez kapcsolódó észlelt kockázatok, valamint a COVID-19 pandémia jelentette észlelt kockázatok. Ezek hatásait és jelentőségét mértem az utazási szándékra. Emellett, a kutatásom másik területe volt elemezni a vásárlók kockázatcsökkentési stratégiáit, eszközeit a nyaralás lefoglalása során. Így megérthettem az észlelt kockázatok és a kockázatcsökkentési stratégiák faktorainak a teljes utazásfoglalási folyamatban játszott szerepét. Végezetül az egyéni jellemzők figyelembevételével a kockázatvállalási szándék és az úti cél kiválasztásának hatásait is vizsgáltam a teljes folyamatban. A kutatásom során összesen öt fő célt emeltem ki, melyeket öt kutatási kérdéssel vizsgáltam. A kérdéseimre a válaszokat kvalitatív és kvantitatív jellegű adatgyűjtéssel és -elemzéssel adtam meg. A kvalitatív kutatás eredményei alapján a legrészletesebben a kutatás alapvető fókuszát jelentő kockázatészlelés és kockázatcsökkentés dimenzióit lehetett feltárni. Emellett egy harmadik fő dimenzió a kockázatvállalási szándék, szintén elég részletesen kerülhetett bemutatásra. rajtuk kívül még három további dimenzió jelent meg. Ezek alternatívabb kérdéskört fedtek le, de ezekben rejlik a kvalitatív kutatás igazi hozzáadott értéke és ezen dimenziók segítenek megérteni a teljes nyaralás-vásárlási és -megvalósítási folyamatot a kockázatészlelés és a kockázatcsökkentés szemszögéből. A három további dimenzió a kockázatészlelést növelő elemek dimenziója, a helyszín kiválasztásának dimenziója és a kockázatészlelés utazási élményt csökkentő hatásának dimenziója. A kockázatcsökkentés dimenzióját lehetett a leginkább megtalálni és jól felismerhetően elemezni a kutatás során. Ebből sok helyen közvetlenül, de sokszor közvetetten sikerült feltárni a kockázatészlelések területeit is. A két fő dimenzió (kockázatészlelés és kockázatcsökkentés) kapcsolatából (és a rájuk ható – olykor zavaró – külső és belső hajtóerőkkel együtt) alakult ki a legfontosabb terület, a biztonságérzet megteremtésének kérdése, amely kialakításáért mindent alárendeltek az alanyok. A kockázatvállalási szándék pedig úgy tűnik, hogy a biztonságérzet megteremtésén keresztül minden vizsgált területtel összefüggésben áll. A megkérdezettek fő célja a biztonságos, nyugodt és önfeledt nyári pihenés volt. Az utazási szándék inkább a helyszín kiválasztásában játszott szerepet, aminek mértékében voltak eltérések az alanyok között. Emellett részben megfigyelhető volt egy általános utazási szándék is, amely általánosan pozitív volt mindenkinél. Látható volt az is, hogy a bizalom témája az általános kockázatcsökkentéstől többnyire különálló, de összességében végig egy kockázat csökkentő szerepben jelen volt minden altémában. Továbbá felleltem három további, a kutatás mélységeire még jobban rámutató területet is. Ezek bemutatásával a következő bekezdésben foglalkozom. Úgy tűnik, hogy ha az utazás előtti biztonságérzet nem került kellően megalapozásra az könnyen vezethetett stresszhez vagy éppen ellenkezőleg a kockázatok (akár tudatos) nem észleléséhez, így rontva vagy javítva a nyugodt önfeledt pihenés élményét. Azonban, ha az utazás közben sérült a biztonságérzet (váratlan esemény, kockázatészlelés), akkor az szintén rontotta az átélt kikapcsolódás élményét. A kockázatészleléshez szorosan nem kapcsolódó elemek (nyüzsgés hiánya) esetenként hiányérzetet okozhattak az összkép tekintetében az alanyoknál. A kvantitatív kutatás során a legtöbb hipotézist el tudtam fogadni. A kockázatészleléssel kapcsolatos összefüggések esetén a felállított hipotézisek főleg a szakirodalmi eredményeken alapultak. Azonban a kockázatcsökkentő stratégiák korábban még nem kerültek vizsgálatra külön faktorként, első- és másodrendű dimenzióban a szakirodalomban, így az ide vonatkozó hipotézisek előkészítése során a releváns szakirodalmi eredmények mellett a kvalitatív kutatás eredményeit vettem számításba. A közvetlen eredmények vizsgálatakor három fő eredményt érdemes kiemelni. Az egyik, hogy a tematikusabb kockázatészlelés típusok (online tér és a COVID-19 pandémia) hozzájárulnak a nyaralás-vásárlással kapcsolatos észlelt kockázat növekedéséhez, 0,386 és 0,433 koefficiens értékekkel. A másik kiemelendő eredmény, hogy a kockázatcsökkentő stratégiák inkább a jobban tematikus kockázatészlelés típusokat (online tér és a COVID-19 pandémia) határozták meg, -0,689 és -0,403 koefficiensekkel. A közvetlen hatások harmadik fő eredménye volt azon kockázatcsökkentő eszközök vizsgálata, amelyek kvázi kívülről befolyásolták a kockázatcsökkentő stratégia használatát. Ekkor azt az eredményt kaptam, hogy az információgyűjtés és a bizalom a környezetben növeli a kockázatcsökkentő stratégiák használatát, míg az EWOM használata csökkenti. Mindez összefügghet azzal, hogy az előbbi két elem használata során az alanyok szükségét érezték további kockázatcsökkentő elemek használatának, amelynek oka lehet az adott két eszköz nem elégséges kockázatcsökkentő hatása, illetve a felkészültség fokozása. Az EWOM csökkentő hatása a további kockázatcsökkentő stratégiára azt feltételezi, hogy elégséges volt ezen eszköz használata a kockázat csökkentéséhez vagy csak rontott a helyzeten ez az eszköz. Ekkor három esetben kaptam teljesen mediált hatást, melyből kettő a bizalom a környezetben elnevezésű faktorhoz kapcsolódott a nyaralás-vásárlással kapcsolatos észlelt kockázat viszonylatában, illetve az online térben észlelt kockázathoz kapcsolódóan, mindkétszer a kockázatcsökkentésen keresztül. A harmadik teljesen mediáló hatásra, ami a kockázatészlelés dimenziójához kapcsolódott. Mégpedig úgy, hogy a COVID-19 pandémia jelentette kockázatészlelés csak a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatán keresztül hatott szignifikánsan az utazási szándékra, közvetlenül nem. A kockázatcsökkentő stratégiák faktorának vizsgálata érdemel még egy külön összegzést. A faktor éppen nem hat szignifikánsan a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatára, de a másik két tematikus kockázatészlelésre jelentős hatással bír. Ennek következtében célszerűnek találtam megnézni a mediáló hatásokat a két tematikus kockázatészlelésen keresztül a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatára vonatkozóan. Ekkor már a direkt hatás éppen szignifikánssá vált, de az indirekt hatás, különösen az online tér észlelt kockázatán keresztül jelentősebbé vált (-0,280). Így részlegesen mediált hatásokról beszélhetünk ezen esetekben. Az eredmény tovább erősíti a modell azon eredményét, hogy a központi kockázatészlelés a nyaralás-vásárlás észlelt kockázata, de erre jelentős hatást gyakorolnak a konkrétabb, tematikus kockázatészlelés típusok, illetve a kockázatcsökkentési stratégiák is inkább ezen faktorokon keresztül tudják csökkenteni a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatát, mintsem közvetlenül. Zárásként pedig a kockázatcsökkentő stratégiák mediált hatása részleges az utazási szándékra vonatkozóan, ráadásul úgy tűnik, hogy inkább közvetlen hatása van az utazási szándékra, mintsem közvetett. Néztem egy folytonos változó (kockázatvállalási szándék) és egy kategorikus változó (úti cél iránya belföld vagy külföld volt) moderáló hatását is. Ekkor azonban nem találtam szignifikáns eltéréseket a hatásokat vizsgálva. Összefoglalva, a kutatásomból is látszik, hogy a fogyasztókat is érdemes szegmentálni, mert, némileg az úti cél, de a kockázatvállalási és -észlelési szintek alapján is eltérő hozzáállású utazók jelennek meg a turizmusban. Ha pedig sikerült szegmentálni az utazói kört, majd a különböző célcsoportokat eltérő vagy ugyanolyan pozicionálással elérni, akkor az eredményesség tovább fokozható, ezen biztosítékok díjainak megtérülésével együtt. Ehhez azonban szükséges a fogyasztók megismerése, majd az általam felsorolt eszközökkel történő irányítása és támogatása. A pontos gyakorlati megvalósítások előtt érdemes kutatásokat végezni a fogyasztókról, illetve a versenykörnyezetről egyaránt.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Castellà Andreu, Josep Maria;
    Publisher: Palgrave Macmillan, Cham

    This chapter analyses the impact the COVID-19 pandemic is having on the European legal systems, and on Spain in particular, through the prism of the studies elaborated in the context of the health crisis by the Venice Commission. These documents explicitly recognise the relevance of the current health crisis in our societies and its impact on the founding objectives of the Council of Europe: the safeguarding of democracy, human rights and the rule of law. The analysis of the criteria of the Venice Commission in relation to the application, regulation and the redistribution of powers during states of emergency is indeed a useful tool to assess the use of the exceptional powers by States during the COVID-19 pandemic. In particular, reference to these standards may be useful to identify possible abuses by populist governments.

  • Other research product . Collection . 2022
    Open Access Hungarian
    Authors: 
    Groppi, Tania;
    Publisher: Palgrave Macmillan, Cham

    This chapter deals with the impact of the COVID-19 pandemic on the European democracies. The pandemic hit whilst European democracies were living a profound crisis. The Euro crisis of 2012 and the migrant crisis of 2015 have indeed put into question the founding values of the European Union as well as of its Member States. Further, where processes of democratic erosion were ongoing, the pandemic has accelerated them. Nevertheless, this chapter argues that the pandemic can be seen as an opportunity to strengthen constitutional democracy vis-à-vis its enemies, first of all populists. In European democracies, the rediscovery of the importance of the free public health system, the strong reaction coming from the European Union and the vindication of the value of competence and expertise have evidenced how the funding principles of constitutionalism are more resilient than they may look.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Simonelli, Marco Antonio;
    Publisher: Palgrave Macmillan, Cham

    The chapter argues that the best answer to the challenges for representative democracy is based on strengthening parliamentary oversight powers of executive activities. In the last two decades, two threats have been putting into question the role and functions of parliaments. First, executives that are expanding well beyond the boundaries fixed by the constitution to the expense of parliaments’ prerogatives. Second, populism, which disregards any constraint on the will of the majority embodied in the charismatic leader. To counter these two threats, both tending to the creation of powerful and unaccountable executives, parliaments need to fully recover their capacity to hold the executive to account. By analysing the Italian and Spanish parliaments’ activities during the COVID-19 pandemic, the chapter shows that the implementation of more instruments for ensuring executive accountability and guaranteeing the involvement of parliaments in governmental decision-making may well compensate the loss of legislative functions. Thus, injecting in constitutional democracy another, but not less important, input of democratic legitimacy.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Vass Attila Balázs; Hári-Kovács András; Lovas Péter; Vince Viola; Tóth-Molnár Edit;
    Country: Hungary
  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Bodzási Balázs;
    Publisher: ORAC Kiadó Kft.
    Country: Hungary
  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Constantin, Tamás; Kulcsár, Andrea; Krivácsy, Péter; Mészner, Zsófia; Ponyi, Andrea; Tóth, Attila; Ónozó, Beáta; Szekanecz, Zoltán;
    Country: Hungary

    LB

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Csizmady, Adrienne; Albert, Fruzsina; Brys, Zoltán; Dávid, Beáta; Gárdos, Judit; Illéssy, Miklós; Messing, Vera; Sipos, Alexandra; Szalma, Ivett; Szirmai, Viktória; +2 more
    Publisher: Centre for Social Sciences, Hungary
  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Horváth, Tamás; Csupor, Dezső; Győrffy, Zsuzsa; Varga, Zsuzsa;
    Country: Hungary

    Összefoglaló. Az elmúlt években mind laikus, mind szakmai oldalról az internet vált az első számú egészségügyi információforrássá, amit a COVID-19-pandémia tovább fokozott. Az online térben számos, különböző jellegű platform áll rendelkezésre egészségkommunikációs célokra, melyek markánsan különböznek egymástól az átadható információ mennyiségében és minőségében, a létrehozásukhoz szükséges anyagi vagy időbeli ráfordításban, továbbá az ott létrehozott tartalom fogyasztási lehetőségeiben. Összefoglaló közleményünkben rendszerezve mutatjuk be a szöveg-, a hang-, illetve a videóalapú online egészségügyi edukációs formák előnyeit és hátrányait. Külön foglalkozunk a közösségi média (social media) egészségügyi vonatkozásaival, a benne rejlő lehetőségekkel, kiemelve a pandémia kapcsán felmerült problémákat. Az egyes platformok egészségüggyel kapcsolatos történelmének feldolgozása mellett gyakorlati oldalról mutatjuk be azok hasznosíthatóságát, elősegítve ezzel az online térbe terelt kollégák munkáját. Orv Hetil. 2022; 163(4): 132-139. Summary. In recent years, the internet has become the leading source of health-related information for both professionals and laymen, and this process has been further speeded up by the Covid-19 pandemic. There are many different platforms available for health communication purposes online, that vary greatly in the quantity and quality of transferable information; the time or financial input, which are necessary to create them; and the possibilities of the utilization of the created content. In our review, we present systematically the advantages and disadvantages of the text-, audio-, and video-based online health-related education platforms. We specify the health-related aspects of social media and its potential usability, focusing on the problems allied to the pandemic. We present the practical use of the different platforms from a healthcare perspective through the review of their respective histories, thus providing guidance to the colleagues working online. Orv Hetil. 2022; 163(4): 132-139.