Advanced search in Research products
Research products
arrow_drop_down
Searching FieldsTerms
Any field
arrow_drop_down
includes
arrow_drop_down
Include:
The following results are related to COVID-19. Are you interested to view more results? Visit OpenAIRE - Explore.
3 Research products, page 1 of 1

  • COVID-19
  • Other research products
  • 2022-2022
  • HU
  • Corvinus University of Budapest

Date (most recent)
arrow_drop_down
  • Open Access English
    Authors: 
    Lőrincz, Noémi Szilvia;
    Country: Hungary

    The purpose of the thesis is to analyze how the automotive manufacturing companies being active in Hungary operate in global value chains, with a particular focus on suppliers. Although the topic of GVC is widespread and discussed in international literature, there is a gap in relation to the Hungarian automotive manufacturing industry, especially in the current situation when the COVID-19 pandemic affects the operation of the multinational enterprises. The main identified research question is the following: What is the value creation of the automotive manufacturing industry in Hungary within global value chain? The research process started with a comprehensive literature review and theoretical background analysis about the GVC concept (including the introduction of ‘Smile-curve’) and FDI investment in Central and Eastern Europe (including the characterization of near-shoring activities) and continued with conducting a sample survey and semi-structured interviews with the key car parts suppliers. Executive board, managerial level and engineers were the target persons both for the survey and for interviews. Based on the literature review, I formulated two hypotheses: 1. The theory of ‘Smile curve’ is also valid in case of the Hungarian automotive manufacturing industry, typically low value-added production processes take place in the country. 2. In addition to the central location, the cheap and skilled Hungarian labour was the most important factor in the near-shoring activities of multinational companies expanding to Hungary. In order to be able to accept or reject the first hypothesis about the relevance of the so called ‘Smile curve’ in the Hungarian automotive manufacturing industry, to define position of the automotive manufacturer companies being active in Hungary in the global automotive manufacturing value chain and to create an in-depth understanding about investment incentives of the Western European firms in the country, I prepared an online survey. To test my second hypothesis about the reasons of near-shoring activity in Hungary, I conducted 3 interviews with industry experts from TIER 1 companies of different size. The targeted automotive parts manufacturers are all suppliers of the 5 OEMs present in Hungary (Audi, BMW, Mercedes, Opel and Suzuki) among others. The new results of the doctoral dissertation are the following: I can reject the first hypothesis about the relevance of ‘Smile curve’ in the Hungarian automotive manufacturing industry, because beside manufacturing activities with low added value typically, also research and development activities take place at bigger multinational companies with higher added value. I can accept the second hypothesis about near-shoring in Hungary, because beside the ‘proximity to export markets’, the cheap but skilled labour was decisive when multinationals decided to invest in the country. The ‘positive support system’, ‘favourable tax conditions’, ‘government policy’ and ‘proximity to HQ’ were aspects that companies used, but they are rather neutral factors. The ‘good infrastructure’ is not so good in the real life and the ‘cheap raw material’ is not cheap, because firms have to deal with world market prices, thus, these were not attractive to investors. Further results about the business operations of the analyzed supplier companies: The purchasing decisions for the Hungarian production happens locally decisively, either independently or with involving the headquarter. The manufactured products are typically drive chains, body parts and electric sensors and the proportion of products designated by OEMs is rather high. Western Europe is the biggest export market of the companies analysed, followed by China, North-America and the Central Eastern European region. Relocation processes are not characteristic of the firms. If so, only from other country to Hungary and it is also determined by OEMs providing new opportunities for them. In some cases, wage costs and logistics also play a role in the relocation process. Electromobility and autonomous driving are the most affecting trends in the automotive manufacturing industry. The semiconductor shortage as a serious downside risk is also the result of the pandemic. The effects of COVID-19 are becoming less pronounced today, but the semiconductor crisis is continuing. Favourable tax conditions and higher value added are the success criteria that will help the Hungarian automotive manufacturing industry to remain competitive in the future. Professional trainings, more support for SMEs and favourable legal conditions are also important aspects. Today, the CEE region, including Hungary is a net exporter of knowledge-intensive goods. To improve its global competitiveness and to be able to move into higher-value-added goods and services, the region should invest more in R&D, infrastructure, education and collaboration between companies and universities. The key players in the automotive part manufacturing has realized that value added is a very important factor in the success of an industry and it can be increased due to investment in research and development and innovation. As revealed by the research, they have already established R&D centers and joint projects with universities (e.g. departments), so companies are well on their way to producing higher added value.

  • Open Access English
    Authors: 
    Dobránszky-Bartus, Katalin;
    Country: Hungary

    In our research, we aim to shed light on the role of overdue debt in reinforcing poverty. This not only helps to better understand the dynamics of poverty trap induced by overdue debt but also enhances the rediscussing of current policy tools. Our research is based on data collected with targeted questionnaires in March and April 2019 by the Soreco Research Kft. Data were recorded with a personal question and answer method, by a so-called multi-stage stratified random sampling procedure. The data collection was anonymised and focused on the financial and liquidity decisions of households in small settlements in one of the most disadvantaged counties of Hungary, Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) county. The sample is representative on the level of households living in small settlements. After cleaning the raw data, we have information from 504 households and 1794 individuals. 1196 individuals are of legal age, from whom 179 had overdue debt. We develop a theoretical model inspired by Akerlof (1978), Tirole (2006), and Mukherjee, Subramanian, Tantri (2019) to derive a feasibility condition for market-based debt relief programs. Our empirical analysis aims at investigating the role of overdue debt in creating poverty trap. With the help of statistical analysis and linear probability models we examine the impact of overdue debt on employment, on having a bank account, and on mental- and physical- health based on targeted questionnaires and in-depth interviews in the most disadvantaged regions of Hungary. We controlled for socioeconomic factors (e.g., gender, age, education level, ability to pay) and for settlement and county development indicators. In these regions, a significant part of the society has been the victim of financial exclusion well before the Covid 19 crisis, even under prospering economic conditions. Results: § The theoretical model shows that lenders have no interest to offer payment reductions if non-performing borrowers are few, have small debts, and are difficult to reach. In this situation, poor debtors serve better as deterrents, similarly if we put them into a pillory. § Calibrating model parameters to poor households struggling with overdue debts, we show that this might be the case on our sample, too. § As, in normal economic circumstances, private debt relief programs are typically not feasible, a state subsidy would be needed to consolidate the debts of the poor. State intervention can be justified both by positive externalities and moral considerations. § We find that many borrowers hide from debt collection as a consequence of overdue debt that has escalated to an unbearable level due to penalty rates. These borrowers are following the hiding strategy and take their decisions accordingly: to avoid deductions, they do not apply for registered jobs, do not open bank accounts and consequently, they are forced to live under constant stress. § To sum up the impact of overdue debt on social inclusion factors and according to our estimations, overdue debts reduce the likelihood of having a registered job by nearly 14 percentage points. Not having a registered job reduces the probability of owning a bank account by 22 percentage points and, in addition, overdue debts further decrease the probability by 5 percentage points. In addition, overdue debt also has a negative effect on the health of those living in the same household as the debtor, and this negative effect is greater than what a combined high school diploma and diploma could compensate for (0.4 versus 1.08-0.72 = 0.36). § Overdue debt, therefore, leads to a certain type of debt-trap mechanism resulting in significant loss for both the individual and the society. In this light, policy makers should pay more attention to addressing credit cycles and resolving non-performing debt obligations, especially in this fragile part of the society.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Kökény, László;
    Country: Hungary

    A kutatási eredményeim alapján jól látható, hogy a turisztikai célú nyaralás-foglalás és -megvalósítás menedzselése a fogyasztó és a szolgáltató részéről komoly kihívást jelent, amire a pandémia jelensége még rá is erősített. A kockázatészlelésnek három dimenziójával foglalkoztam: a nyaralás-vásárláshoz kapcsolódó észlelt kockázatok, az online térhez kapcsolódó észlelt kockázatok, valamint a COVID-19 pandémia jelentette észlelt kockázatok. Ezek hatásait és jelentőségét mértem az utazási szándékra. Emellett, a kutatásom másik területe volt elemezni a vásárlók kockázatcsökkentési stratégiáit, eszközeit a nyaralás lefoglalása során. Így megérthettem az észlelt kockázatok és a kockázatcsökkentési stratégiák faktorainak a teljes utazásfoglalási folyamatban játszott szerepét. Végezetül az egyéni jellemzők figyelembevételével a kockázatvállalási szándék és az úti cél kiválasztásának hatásait is vizsgáltam a teljes folyamatban. A kutatásom során összesen öt fő célt emeltem ki, melyeket öt kutatási kérdéssel vizsgáltam. A kérdéseimre a válaszokat kvalitatív és kvantitatív jellegű adatgyűjtéssel és -elemzéssel adtam meg. A kvalitatív kutatás eredményei alapján a legrészletesebben a kutatás alapvető fókuszát jelentő kockázatészlelés és kockázatcsökkentés dimenzióit lehetett feltárni. Emellett egy harmadik fő dimenzió a kockázatvállalási szándék, szintén elég részletesen kerülhetett bemutatásra. rajtuk kívül még három további dimenzió jelent meg. Ezek alternatívabb kérdéskört fedtek le, de ezekben rejlik a kvalitatív kutatás igazi hozzáadott értéke és ezen dimenziók segítenek megérteni a teljes nyaralás-vásárlási és -megvalósítási folyamatot a kockázatészlelés és a kockázatcsökkentés szemszögéből. A három további dimenzió a kockázatészlelést növelő elemek dimenziója, a helyszín kiválasztásának dimenziója és a kockázatészlelés utazási élményt csökkentő hatásának dimenziója. A kockázatcsökkentés dimenzióját lehetett a leginkább megtalálni és jól felismerhetően elemezni a kutatás során. Ebből sok helyen közvetlenül, de sokszor közvetetten sikerült feltárni a kockázatészlelések területeit is. A két fő dimenzió (kockázatészlelés és kockázatcsökkentés) kapcsolatából (és a rájuk ható – olykor zavaró – külső és belső hajtóerőkkel együtt) alakult ki a legfontosabb terület, a biztonságérzet megteremtésének kérdése, amely kialakításáért mindent alárendeltek az alanyok. A kockázatvállalási szándék pedig úgy tűnik, hogy a biztonságérzet megteremtésén keresztül minden vizsgált területtel összefüggésben áll. A megkérdezettek fő célja a biztonságos, nyugodt és önfeledt nyári pihenés volt. Az utazási szándék inkább a helyszín kiválasztásában játszott szerepet, aminek mértékében voltak eltérések az alanyok között. Emellett részben megfigyelhető volt egy általános utazási szándék is, amely általánosan pozitív volt mindenkinél. Látható volt az is, hogy a bizalom témája az általános kockázatcsökkentéstől többnyire különálló, de összességében végig egy kockázat csökkentő szerepben jelen volt minden altémában. Továbbá felleltem három további, a kutatás mélységeire még jobban rámutató területet is. Ezek bemutatásával a következő bekezdésben foglalkozom. Úgy tűnik, hogy ha az utazás előtti biztonságérzet nem került kellően megalapozásra az könnyen vezethetett stresszhez vagy éppen ellenkezőleg a kockázatok (akár tudatos) nem észleléséhez, így rontva vagy javítva a nyugodt önfeledt pihenés élményét. Azonban, ha az utazás közben sérült a biztonságérzet (váratlan esemény, kockázatészlelés), akkor az szintén rontotta az átélt kikapcsolódás élményét. A kockázatészleléshez szorosan nem kapcsolódó elemek (nyüzsgés hiánya) esetenként hiányérzetet okozhattak az összkép tekintetében az alanyoknál. A kvantitatív kutatás során a legtöbb hipotézist el tudtam fogadni. A kockázatészleléssel kapcsolatos összefüggések esetén a felállított hipotézisek főleg a szakirodalmi eredményeken alapultak. Azonban a kockázatcsökkentő stratégiák korábban még nem kerültek vizsgálatra külön faktorként, első- és másodrendű dimenzióban a szakirodalomban, így az ide vonatkozó hipotézisek előkészítése során a releváns szakirodalmi eredmények mellett a kvalitatív kutatás eredményeit vettem számításba. A közvetlen eredmények vizsgálatakor három fő eredményt érdemes kiemelni. Az egyik, hogy a tematikusabb kockázatészlelés típusok (online tér és a COVID-19 pandémia) hozzájárulnak a nyaralás-vásárlással kapcsolatos észlelt kockázat növekedéséhez, 0,386 és 0,433 koefficiens értékekkel. A másik kiemelendő eredmény, hogy a kockázatcsökkentő stratégiák inkább a jobban tematikus kockázatészlelés típusokat (online tér és a COVID-19 pandémia) határozták meg, -0,689 és -0,403 koefficiensekkel. A közvetlen hatások harmadik fő eredménye volt azon kockázatcsökkentő eszközök vizsgálata, amelyek kvázi kívülről befolyásolták a kockázatcsökkentő stratégia használatát. Ekkor azt az eredményt kaptam, hogy az információgyűjtés és a bizalom a környezetben növeli a kockázatcsökkentő stratégiák használatát, míg az EWOM használata csökkenti. Mindez összefügghet azzal, hogy az előbbi két elem használata során az alanyok szükségét érezték további kockázatcsökkentő elemek használatának, amelynek oka lehet az adott két eszköz nem elégséges kockázatcsökkentő hatása, illetve a felkészültség fokozása. Az EWOM csökkentő hatása a további kockázatcsökkentő stratégiára azt feltételezi, hogy elégséges volt ezen eszköz használata a kockázat csökkentéséhez vagy csak rontott a helyzeten ez az eszköz. Ekkor három esetben kaptam teljesen mediált hatást, melyből kettő a bizalom a környezetben elnevezésű faktorhoz kapcsolódott a nyaralás-vásárlással kapcsolatos észlelt kockázat viszonylatában, illetve az online térben észlelt kockázathoz kapcsolódóan, mindkétszer a kockázatcsökkentésen keresztül. A harmadik teljesen mediáló hatásra, ami a kockázatészlelés dimenziójához kapcsolódott. Mégpedig úgy, hogy a COVID-19 pandémia jelentette kockázatészlelés csak a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatán keresztül hatott szignifikánsan az utazási szándékra, közvetlenül nem. A kockázatcsökkentő stratégiák faktorának vizsgálata érdemel még egy külön összegzést. A faktor éppen nem hat szignifikánsan a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatára, de a másik két tematikus kockázatészlelésre jelentős hatással bír. Ennek következtében célszerűnek találtam megnézni a mediáló hatásokat a két tematikus kockázatészlelésen keresztül a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatára vonatkozóan. Ekkor már a direkt hatás éppen szignifikánssá vált, de az indirekt hatás, különösen az online tér észlelt kockázatán keresztül jelentősebbé vált (-0,280). Így részlegesen mediált hatásokról beszélhetünk ezen esetekben. Az eredmény tovább erősíti a modell azon eredményét, hogy a központi kockázatészlelés a nyaralás-vásárlás észlelt kockázata, de erre jelentős hatást gyakorolnak a konkrétabb, tematikus kockázatészlelés típusok, illetve a kockázatcsökkentési stratégiák is inkább ezen faktorokon keresztül tudják csökkenteni a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatát, mintsem közvetlenül. Zárásként pedig a kockázatcsökkentő stratégiák mediált hatása részleges az utazási szándékra vonatkozóan, ráadásul úgy tűnik, hogy inkább közvetlen hatása van az utazási szándékra, mintsem közvetett. Néztem egy folytonos változó (kockázatvállalási szándék) és egy kategorikus változó (úti cél iránya belföld vagy külföld volt) moderáló hatását is. Ekkor azonban nem találtam szignifikáns eltéréseket a hatásokat vizsgálva. Összefoglalva, a kutatásomból is látszik, hogy a fogyasztókat is érdemes szegmentálni, mert, némileg az úti cél, de a kockázatvállalási és -észlelési szintek alapján is eltérő hozzáállású utazók jelennek meg a turizmusban. Ha pedig sikerült szegmentálni az utazói kört, majd a különböző célcsoportokat eltérő vagy ugyanolyan pozicionálással elérni, akkor az eredményesség tovább fokozható, ezen biztosítékok díjainak megtérülésével együtt. Ehhez azonban szükséges a fogyasztók megismerése, majd az általam felsorolt eszközökkel történő irányítása és támogatása. A pontos gyakorlati megvalósítások előtt érdemes kutatásokat végezni a fogyasztókról, illetve a versenykörnyezetről egyaránt.