Advanced search in Research products
Research products
arrow_drop_down
Searching FieldsTerms
Any field
arrow_drop_down
includes
arrow_drop_down
Include:
The following results are related to COVID-19. Are you interested to view more results? Visit OpenAIRE - Explore.
6 Research products, page 1 of 1

  • COVID-19
  • Other research products
  • 2018-2022
  • HU
  • Corvinus University of Budapest

Date (most recent)
arrow_drop_down
  • Open Access English
    Authors: 
    Lőrincz, Noémi Szilvia;
    Country: Hungary

    The purpose of the thesis is to analyze how the automotive manufacturing companies being active in Hungary operate in global value chains, with a particular focus on suppliers. Although the topic of GVC is widespread and discussed in international literature, there is a gap in relation to the Hungarian automotive manufacturing industry, especially in the current situation when the COVID-19 pandemic affects the operation of the multinational enterprises. The main identified research question is the following: What is the value creation of the automotive manufacturing industry in Hungary within global value chain? The research process started with a comprehensive literature review and theoretical background analysis about the GVC concept (including the introduction of ‘Smile-curve’) and FDI investment in Central and Eastern Europe (including the characterization of near-shoring activities) and continued with conducting a sample survey and semi-structured interviews with the key car parts suppliers. Executive board, managerial level and engineers were the target persons both for the survey and for interviews. Based on the literature review, I formulated two hypotheses: 1. The theory of ‘Smile curve’ is also valid in case of the Hungarian automotive manufacturing industry, typically low value-added production processes take place in the country. 2. In addition to the central location, the cheap and skilled Hungarian labour was the most important factor in the near-shoring activities of multinational companies expanding to Hungary. In order to be able to accept or reject the first hypothesis about the relevance of the so called ‘Smile curve’ in the Hungarian automotive manufacturing industry, to define position of the automotive manufacturer companies being active in Hungary in the global automotive manufacturing value chain and to create an in-depth understanding about investment incentives of the Western European firms in the country, I prepared an online survey. To test my second hypothesis about the reasons of near-shoring activity in Hungary, I conducted 3 interviews with industry experts from TIER 1 companies of different size. The targeted automotive parts manufacturers are all suppliers of the 5 OEMs present in Hungary (Audi, BMW, Mercedes, Opel and Suzuki) among others. The new results of the doctoral dissertation are the following: I can reject the first hypothesis about the relevance of ‘Smile curve’ in the Hungarian automotive manufacturing industry, because beside manufacturing activities with low added value typically, also research and development activities take place at bigger multinational companies with higher added value. I can accept the second hypothesis about near-shoring in Hungary, because beside the ‘proximity to export markets’, the cheap but skilled labour was decisive when multinationals decided to invest in the country. The ‘positive support system’, ‘favourable tax conditions’, ‘government policy’ and ‘proximity to HQ’ were aspects that companies used, but they are rather neutral factors. The ‘good infrastructure’ is not so good in the real life and the ‘cheap raw material’ is not cheap, because firms have to deal with world market prices, thus, these were not attractive to investors. Further results about the business operations of the analyzed supplier companies: The purchasing decisions for the Hungarian production happens locally decisively, either independently or with involving the headquarter. The manufactured products are typically drive chains, body parts and electric sensors and the proportion of products designated by OEMs is rather high. Western Europe is the biggest export market of the companies analysed, followed by China, North-America and the Central Eastern European region. Relocation processes are not characteristic of the firms. If so, only from other country to Hungary and it is also determined by OEMs providing new opportunities for them. In some cases, wage costs and logistics also play a role in the relocation process. Electromobility and autonomous driving are the most affecting trends in the automotive manufacturing industry. The semiconductor shortage as a serious downside risk is also the result of the pandemic. The effects of COVID-19 are becoming less pronounced today, but the semiconductor crisis is continuing. Favourable tax conditions and higher value added are the success criteria that will help the Hungarian automotive manufacturing industry to remain competitive in the future. Professional trainings, more support for SMEs and favourable legal conditions are also important aspects. Today, the CEE region, including Hungary is a net exporter of knowledge-intensive goods. To improve its global competitiveness and to be able to move into higher-value-added goods and services, the region should invest more in R&D, infrastructure, education and collaboration between companies and universities. The key players in the automotive part manufacturing has realized that value added is a very important factor in the success of an industry and it can be increased due to investment in research and development and innovation. As revealed by the research, they have already established R&D centers and joint projects with universities (e.g. departments), so companies are well on their way to producing higher added value.

  • Open Access English
    Authors: 
    Dobránszky-Bartus, Katalin;
    Country: Hungary

    In our research, we aim to shed light on the role of overdue debt in reinforcing poverty. This not only helps to better understand the dynamics of poverty trap induced by overdue debt but also enhances the rediscussing of current policy tools. Our research is based on data collected with targeted questionnaires in March and April 2019 by the Soreco Research Kft. Data were recorded with a personal question and answer method, by a so-called multi-stage stratified random sampling procedure. The data collection was anonymised and focused on the financial and liquidity decisions of households in small settlements in one of the most disadvantaged counties of Hungary, Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) county. The sample is representative on the level of households living in small settlements. After cleaning the raw data, we have information from 504 households and 1794 individuals. 1196 individuals are of legal age, from whom 179 had overdue debt. We develop a theoretical model inspired by Akerlof (1978), Tirole (2006), and Mukherjee, Subramanian, Tantri (2019) to derive a feasibility condition for market-based debt relief programs. Our empirical analysis aims at investigating the role of overdue debt in creating poverty trap. With the help of statistical analysis and linear probability models we examine the impact of overdue debt on employment, on having a bank account, and on mental- and physical- health based on targeted questionnaires and in-depth interviews in the most disadvantaged regions of Hungary. We controlled for socioeconomic factors (e.g., gender, age, education level, ability to pay) and for settlement and county development indicators. In these regions, a significant part of the society has been the victim of financial exclusion well before the Covid 19 crisis, even under prospering economic conditions. Results: § The theoretical model shows that lenders have no interest to offer payment reductions if non-performing borrowers are few, have small debts, and are difficult to reach. In this situation, poor debtors serve better as deterrents, similarly if we put them into a pillory. § Calibrating model parameters to poor households struggling with overdue debts, we show that this might be the case on our sample, too. § As, in normal economic circumstances, private debt relief programs are typically not feasible, a state subsidy would be needed to consolidate the debts of the poor. State intervention can be justified both by positive externalities and moral considerations. § We find that many borrowers hide from debt collection as a consequence of overdue debt that has escalated to an unbearable level due to penalty rates. These borrowers are following the hiding strategy and take their decisions accordingly: to avoid deductions, they do not apply for registered jobs, do not open bank accounts and consequently, they are forced to live under constant stress. § To sum up the impact of overdue debt on social inclusion factors and according to our estimations, overdue debts reduce the likelihood of having a registered job by nearly 14 percentage points. Not having a registered job reduces the probability of owning a bank account by 22 percentage points and, in addition, overdue debts further decrease the probability by 5 percentage points. In addition, overdue debt also has a negative effect on the health of those living in the same household as the debtor, and this negative effect is greater than what a combined high school diploma and diploma could compensate for (0.4 versus 1.08-0.72 = 0.36). § Overdue debt, therefore, leads to a certain type of debt-trap mechanism resulting in significant loss for both the individual and the society. In this light, policy makers should pay more attention to addressing credit cycles and resolving non-performing debt obligations, especially in this fragile part of the society.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Kökény, László;
    Country: Hungary

    A kutatási eredményeim alapján jól látható, hogy a turisztikai célú nyaralás-foglalás és -megvalósítás menedzselése a fogyasztó és a szolgáltató részéről komoly kihívást jelent, amire a pandémia jelensége még rá is erősített. A kockázatészlelésnek három dimenziójával foglalkoztam: a nyaralás-vásárláshoz kapcsolódó észlelt kockázatok, az online térhez kapcsolódó észlelt kockázatok, valamint a COVID-19 pandémia jelentette észlelt kockázatok. Ezek hatásait és jelentőségét mértem az utazási szándékra. Emellett, a kutatásom másik területe volt elemezni a vásárlók kockázatcsökkentési stratégiáit, eszközeit a nyaralás lefoglalása során. Így megérthettem az észlelt kockázatok és a kockázatcsökkentési stratégiák faktorainak a teljes utazásfoglalási folyamatban játszott szerepét. Végezetül az egyéni jellemzők figyelembevételével a kockázatvállalási szándék és az úti cél kiválasztásának hatásait is vizsgáltam a teljes folyamatban. A kutatásom során összesen öt fő célt emeltem ki, melyeket öt kutatási kérdéssel vizsgáltam. A kérdéseimre a válaszokat kvalitatív és kvantitatív jellegű adatgyűjtéssel és -elemzéssel adtam meg. A kvalitatív kutatás eredményei alapján a legrészletesebben a kutatás alapvető fókuszát jelentő kockázatészlelés és kockázatcsökkentés dimenzióit lehetett feltárni. Emellett egy harmadik fő dimenzió a kockázatvállalási szándék, szintén elég részletesen kerülhetett bemutatásra. rajtuk kívül még három további dimenzió jelent meg. Ezek alternatívabb kérdéskört fedtek le, de ezekben rejlik a kvalitatív kutatás igazi hozzáadott értéke és ezen dimenziók segítenek megérteni a teljes nyaralás-vásárlási és -megvalósítási folyamatot a kockázatészlelés és a kockázatcsökkentés szemszögéből. A három további dimenzió a kockázatészlelést növelő elemek dimenziója, a helyszín kiválasztásának dimenziója és a kockázatészlelés utazási élményt csökkentő hatásának dimenziója. A kockázatcsökkentés dimenzióját lehetett a leginkább megtalálni és jól felismerhetően elemezni a kutatás során. Ebből sok helyen közvetlenül, de sokszor közvetetten sikerült feltárni a kockázatészlelések területeit is. A két fő dimenzió (kockázatészlelés és kockázatcsökkentés) kapcsolatából (és a rájuk ható – olykor zavaró – külső és belső hajtóerőkkel együtt) alakult ki a legfontosabb terület, a biztonságérzet megteremtésének kérdése, amely kialakításáért mindent alárendeltek az alanyok. A kockázatvállalási szándék pedig úgy tűnik, hogy a biztonságérzet megteremtésén keresztül minden vizsgált területtel összefüggésben áll. A megkérdezettek fő célja a biztonságos, nyugodt és önfeledt nyári pihenés volt. Az utazási szándék inkább a helyszín kiválasztásában játszott szerepet, aminek mértékében voltak eltérések az alanyok között. Emellett részben megfigyelhető volt egy általános utazási szándék is, amely általánosan pozitív volt mindenkinél. Látható volt az is, hogy a bizalom témája az általános kockázatcsökkentéstől többnyire különálló, de összességében végig egy kockázat csökkentő szerepben jelen volt minden altémában. Továbbá felleltem három további, a kutatás mélységeire még jobban rámutató területet is. Ezek bemutatásával a következő bekezdésben foglalkozom. Úgy tűnik, hogy ha az utazás előtti biztonságérzet nem került kellően megalapozásra az könnyen vezethetett stresszhez vagy éppen ellenkezőleg a kockázatok (akár tudatos) nem észleléséhez, így rontva vagy javítva a nyugodt önfeledt pihenés élményét. Azonban, ha az utazás közben sérült a biztonságérzet (váratlan esemény, kockázatészlelés), akkor az szintén rontotta az átélt kikapcsolódás élményét. A kockázatészleléshez szorosan nem kapcsolódó elemek (nyüzsgés hiánya) esetenként hiányérzetet okozhattak az összkép tekintetében az alanyoknál. A kvantitatív kutatás során a legtöbb hipotézist el tudtam fogadni. A kockázatészleléssel kapcsolatos összefüggések esetén a felállított hipotézisek főleg a szakirodalmi eredményeken alapultak. Azonban a kockázatcsökkentő stratégiák korábban még nem kerültek vizsgálatra külön faktorként, első- és másodrendű dimenzióban a szakirodalomban, így az ide vonatkozó hipotézisek előkészítése során a releváns szakirodalmi eredmények mellett a kvalitatív kutatás eredményeit vettem számításba. A közvetlen eredmények vizsgálatakor három fő eredményt érdemes kiemelni. Az egyik, hogy a tematikusabb kockázatészlelés típusok (online tér és a COVID-19 pandémia) hozzájárulnak a nyaralás-vásárlással kapcsolatos észlelt kockázat növekedéséhez, 0,386 és 0,433 koefficiens értékekkel. A másik kiemelendő eredmény, hogy a kockázatcsökkentő stratégiák inkább a jobban tematikus kockázatészlelés típusokat (online tér és a COVID-19 pandémia) határozták meg, -0,689 és -0,403 koefficiensekkel. A közvetlen hatások harmadik fő eredménye volt azon kockázatcsökkentő eszközök vizsgálata, amelyek kvázi kívülről befolyásolták a kockázatcsökkentő stratégia használatát. Ekkor azt az eredményt kaptam, hogy az információgyűjtés és a bizalom a környezetben növeli a kockázatcsökkentő stratégiák használatát, míg az EWOM használata csökkenti. Mindez összefügghet azzal, hogy az előbbi két elem használata során az alanyok szükségét érezték további kockázatcsökkentő elemek használatának, amelynek oka lehet az adott két eszköz nem elégséges kockázatcsökkentő hatása, illetve a felkészültség fokozása. Az EWOM csökkentő hatása a további kockázatcsökkentő stratégiára azt feltételezi, hogy elégséges volt ezen eszköz használata a kockázat csökkentéséhez vagy csak rontott a helyzeten ez az eszköz. Ekkor három esetben kaptam teljesen mediált hatást, melyből kettő a bizalom a környezetben elnevezésű faktorhoz kapcsolódott a nyaralás-vásárlással kapcsolatos észlelt kockázat viszonylatában, illetve az online térben észlelt kockázathoz kapcsolódóan, mindkétszer a kockázatcsökkentésen keresztül. A harmadik teljesen mediáló hatásra, ami a kockázatészlelés dimenziójához kapcsolódott. Mégpedig úgy, hogy a COVID-19 pandémia jelentette kockázatészlelés csak a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatán keresztül hatott szignifikánsan az utazási szándékra, közvetlenül nem. A kockázatcsökkentő stratégiák faktorának vizsgálata érdemel még egy külön összegzést. A faktor éppen nem hat szignifikánsan a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatára, de a másik két tematikus kockázatészlelésre jelentős hatással bír. Ennek következtében célszerűnek találtam megnézni a mediáló hatásokat a két tematikus kockázatészlelésen keresztül a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatára vonatkozóan. Ekkor már a direkt hatás éppen szignifikánssá vált, de az indirekt hatás, különösen az online tér észlelt kockázatán keresztül jelentősebbé vált (-0,280). Így részlegesen mediált hatásokról beszélhetünk ezen esetekben. Az eredmény tovább erősíti a modell azon eredményét, hogy a központi kockázatészlelés a nyaralás-vásárlás észlelt kockázata, de erre jelentős hatást gyakorolnak a konkrétabb, tematikus kockázatészlelés típusok, illetve a kockázatcsökkentési stratégiák is inkább ezen faktorokon keresztül tudják csökkenteni a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatát, mintsem közvetlenül. Zárásként pedig a kockázatcsökkentő stratégiák mediált hatása részleges az utazási szándékra vonatkozóan, ráadásul úgy tűnik, hogy inkább közvetlen hatása van az utazási szándékra, mintsem közvetett. Néztem egy folytonos változó (kockázatvállalási szándék) és egy kategorikus változó (úti cél iránya belföld vagy külföld volt) moderáló hatását is. Ekkor azonban nem találtam szignifikáns eltéréseket a hatásokat vizsgálva. Összefoglalva, a kutatásomból is látszik, hogy a fogyasztókat is érdemes szegmentálni, mert, némileg az úti cél, de a kockázatvállalási és -észlelési szintek alapján is eltérő hozzáállású utazók jelennek meg a turizmusban. Ha pedig sikerült szegmentálni az utazói kört, majd a különböző célcsoportokat eltérő vagy ugyanolyan pozicionálással elérni, akkor az eredményesség tovább fokozható, ezen biztosítékok díjainak megtérülésével együtt. Ehhez azonban szükséges a fogyasztók megismerése, majd az általam felsorolt eszközökkel történő irányítása és támogatása. A pontos gyakorlati megvalósítások előtt érdemes kutatásokat végezni a fogyasztókról, illetve a versenykörnyezetről egyaránt.

  • Open Access English
    Authors: 
    Mucsi, Attila;
    Country: Hungary

    The number of international students enrolled globally have surpassed 4.5 million by 2015 (OECD, 2017) and went above 5.5 million in 2018 (UNESCO 2020). Since there is fierce competition between higher education institutions to attract international students (IIE, 2017), institutions must go beyond providing high academic quality (Borzooei & Asgari, 2014). The dissertation aims to explore and analyse the influence of international students’ motivation for studying abroad on their satisfaction and loyalty towards their host institution. The dissertation also examines the mediating role of acculturation, considering the host country culture, and mediating role of perceived service quality, considering the services provided by the host institution. In the qualitative phase of the research 40 in-depth interviews were conducted with international students between 2018 and 2020, hence the second sampling was already impacted by the pandemic and it was accounted for. Following that, in the quantitative phase, 426 valid responses were collected (via Tempus Public Foundation) from international students studying in Hungary in 2021. The data was analysed with SmartPLS 3 (Ringle et al, 2015) and the results are summarized below. Research question 1 - motivations, satisfaction, and loyalty: based on the PLS path modelling there is a weak, but a significant direct connection between self-determined motivations for studying abroad and satisfaction, and there is a strong and significant direct connection between satisfaction and loyalty. Research question 2 - the mediating role of acculturation: based on the PLS analysis the acculturation (sociocultural adaptation) has a weak partial mediating effect on the relationship between self-determined motivations for studying abroad and satisfaction. The mediation is only partial because the direct connections of the construct were also significant. At the same time, acculturation was a moderately strong partial mediating construct between self-determined motivations for studying abroad and perceived service quality. Based on these partial mediations the importance of the host country culture had been proven. Research question 3 – the impact of culture shock: the path modelling confirmed that there is a moderately strong negative connection between culture shock and acculturation, meaning that a higher level of culture shock resulted in lower level of acculturation (sociocultural adaptation). Research question 4 – the mediating role of perceived service quality: the PLS path modelling analysis showed that perceived service quality had a partial mediating role between self-determined motivations for studying abroad and satisfaction. This finding confirms the importance of the services provided by institutions, and also that perceived service quality can be improved through identifying and managing the motivations of international students. Research question 5 – the impact of demographics, personal characteristics, and personality traits: the PLS path modelling found that international students who prepared more for the differences in teaching style, were more likely to reach a higher level of acculturation. Students who kept in touch with their friends and family daily also reached a higher level of acculturation. In case international students had to make significant sacrifices (Vangelis & Hill, 2019) to be able to study abroad, they were less loyal to the host institution. The satisfaction of international students was negatively moderated by the age group of the students and it was positively moderated by the academic performance of the students confirming the results of Brokaw et al (2004). Control variables such as gender, financial situation, host country choice, prior cultural exposure, program level, host city, program length, program start (pre or during COVID-19), time spent abroad, and the major study area did not moderate the examined relationships. The dissertation provided a synthesis for the extant literature of study abroad motivations, culture shock, acculturation, service quality, satisfaction, and loyalty in the international higher education context. The most important theoretical contribution of the dissertation that it found significant connections between these constructs in a single theoretical framework, providing a holistic view on the study abroad program satisfaction and overall experience. From the practical perspective, institutions must keep in mind that loyal international students are their top supporters when recruiting new international students. Based on the results, HEIs could measure the study abroad motivations, experienced culture shock, acculturation and the service quality perceptions of their students to understand how they could support their intrinsic motivations and acculturation process. By doing so, students will experience a higher level of service quality and satisfaction, which will lead to a loyal group of international students who will be glad to spread positive WOM about the institution.

  • Open Access English
    Authors: 
    Fain, Máté;
    Country: Hungary

    A környezeti, társadalmi és gazdasági rendszerek fenntarthatóságának szavatolása jelentős kihívás elé állítja korunk társadalmát. A klímaváltozás mérséklésére 2016-ban megkötött párizsi egyezmény vagy az ENSZ által tágabban értelmezett környezeti és társadalmi feszültségek kezelésére 2015-ben definiált Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) mind azt igazolják, hogy a kérdéskör napjainkra megkerülhetetlenné vált. A disszertáció célja, hogy vállalati keretek között megbecsülje a fenntarthatóságért tett lépések gazdasági hatásait. Az érintett elmélet szerint ahhoz, hogy a vállalkozások elérjék céljaikat, figyelemmel kell legyenek az érintettjeik széles körére, így a vevőikre, munkavállalóikra, helyi közösségekre, a tulajdonsokra vagy éppen a környezetre. A „trade-off” hipotézis pártfogói viszont azzal érvelnek, hogy a vállalatok ilyen jellegű erőfeszítései nem térülnek meg, éppen ellenkezőleg, többletköltséget eredményeznek az externáliák internalizálása okán. A fenntarthatóság kérdésköre valamennyi érintett szempontjából vizsgálható, azonban a disszertáció a részvényesekre összpontosít, és a következő kérdést veti fel: lehetéséges-e fenntartható vállalati gyakorlatokkal növelni az eredményességet? Másképpen fogalmazva, érvényre juthat-e a nemzetközi szakirodalomban gyakorta hangoztatott „doing well while doing good” koncepció? Amennyiben igen, akkor a befektetők mint befolyásos érintettek, jelentősen hozzájárulhatnak a fenntartható gazdasági növekedéshez. A fenntarthatóság részvényesi hozzáadott értékre gyakorolt hatását számos módon lehet vizsgálni. Az elemzés kiterjedhet a számviteli jövedelemezőségre, majd arra a kérdésre, hogy miképpen árazzák a piacok a fenntarthatóságot; végül meghatározható a befektetők kockázattal korrigált esetleges többlethozama. A disszertáció ez utóbbit kívánja górcső alá venni. A befektetési szakirodalomban az ESG a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási jellemzőit testesíti meg. A gyakorlatban számos ESG-tudatos befektetési stratégia létezik a kizáró szűréstől a részvényesek közvetlen részvételéig. Az értékezés ezek közül kettőre koncentrál, az ESG integrált alapú megközelítésére és az ESG-tematikájú befektetésekre. Az ESG integráció rendkívül népszerű, hiszen az ekképpen kezelt globális összvagyon meghaladja a 17.500 milliárd dollárt, míg a tematikus befektetések az elmúlt 6 évben az összes stratégia közül a legnagyobb, 1.200 százalékos növekedést produkálták. Az integrált ESG megközelítés E, S és G minősítésekre támaszkodik, és minden vállalkozás a következő portfóliók valamelyikébe sorolható: vezetők (leaders), követők (followers), lemaradók (loungers), leszakadók (laggards) és nem minősítettek (not rated). A tematikus portfóliók SDG-kel kapcsolatos kihívásokra összpontosítanak. A vízhiány kezelése, az idősödő társadalom, a kiberbiztonság egy-egy példáját jelentik az E, S és G megatrendekbe (MT) sorolt kilenc elemzett befektetési témának. Módszertani szempontból a disszertáció a faktorportfóliók technikáját alkalmazza; jelen esetben az ESG portfóliókban szereplő részvények súlyai és hozamai kibővített Fama-MacBeth keresztmetszeti regressziókból származnak. A portfólióösszeállítás összesen 100 különféle befektetési stílus, iparág és ország zavaró másodlagos hatását szűri ki. Az elemzett adatbázis nagyságára jellemző, hogy több, mint 15 millió adatpontot tartalmaz. A hozamok idősoros elemzése Fama-French (FF) jobb oldali megközelítését (RHS) alkalmazza, amely egyszerre képes teljesítményértékelésre és az ESG mint esetleges új faktor azonosítására. Az értékezés számos módon járul hozzá a fenntarthatóság pénzügyi szakirodalmához. Mindenekelőtt – a szerző legjobb tudomása szerint – a befektetési szakirodalomban korábban még nem alkalmazták az érintett elmélet „szervezeti” és „globális” fenntarthatóságot megkülönböztető elméleti koncepcióját. Ezenkívül, a disszertáció ismerteti a megatrend koncepciót, illetve a részvénykiválasztás folyamatába integrálja a jelzéselméletet. A megatrendkitettség mérésére innovatív matematikai formulát vezet be. Az RHS megközelítés alkalmazása ugyancsak újdonság az ESG területén. Az ESG-tematikájú befektetések jelenleg még alulkutatottak, lévén, hogy újkeletűek. Végül, az adatbázis egyedi és széleskörű, ami alkalmassá teszi az ESG tiszta teljesítményének a megragadására. Az empirikus elemzés több figyelemre méltó eredménnyel szolgál. Hosszabb távon a vezető ESG és a tematikus portfóliókba történő befektetésekkel legalább a kockázatoknak megfelelő hozamot lehetett realizálni. Az ESG integráció során invertált U kapcsolat tapasztalható, vagyis érvényesült a csökkenő hozadék elve. Az exogén sokként értelmezhető COVID-19 járvány alatt azonban nem nyert bizonyítást a minőségbe menekülés elve, ami ellentétes a szakirodalom megállapításaival. Végezetül, az eredmények nem igazolták vissza az ESG új faktorként történő alkalmazhatóságát a FF faktormodellekben. Az értekezés alapján az alábbi gyakorlati következtetések tehetők. A befektetők hozzájárulhatnak az SDG-k teljesüléséhez, anélkül, hogy elesnének a vállalt kockázatoknak megfelelő hozamtól. Hozzávetőlegesen 50 bázispontos tranzakciós költséghányadig nincs hozamáldozat, vagyis a befektetők oldaláról jogos igény jelentkezik a költségek csökkentésére. A tematikus befektetések összhangban vannak az EU Taxonómia rendeletével. A faktor portfóliók ESG indexként alkalmazhatók, azaz a segítségükkel – összhangban az SFDR elvárásaival – felmérhetővé válnak a fenntarthatósági szempontok hozamokra gyakorolt hatásai. Végezetül, az ESG nem csodaszer kedvezőtlen piaci körülmények között; vagyis érdemes lehet más stratégiákkal kombinálni.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Molnár, Endre Mihály;
    Country: Hungary

    Jelen disszertáció célja az állam finanszírozói szerepének feltárása a startup ökoszisztémában, különös tekintettel a magyar startup ökoszisztémára. A téma feldolgozását a startup ökoszisztéma fogalmának meghatározásával és az ökoszisztéma tagjainak holisztikus áttekintésével kezdem. Ezt négy jelentős tanulmány követi, melyekben a magyar startup ökoszisztéma és az állami kockázati tőkefinanszírozás szerepét tárom fel világ és magyar viszonylatban egyaránt. Az első kutatási fejezetben a magyar startupperek és az ökoszisztéma fő tulajdonságait mutatom be kérdőív alapú adatgyűjtés és statisztikai elemzés alapján. Az eredményeket összehasonlítottam a V4-országokban végzett hasonló startup ökoszisztémát vizsgáló kutatásokkal. A kutatás főbb eredményei az alábbiak: 1. A magyar startupperek hasonló demográfiai jellemzőkkel bírnak, mint a többi V4 országbeli társaik, ugyanakkor valamivel magasabb végzettséggel rendelkeznek. Számos hasonlóság mutatkozik a magyar startup ökoszisztéma és a V4 országok startup ökoszisztémája között a következők mentén: a. a startupok fővárosi koncentrációja, b. a sikertelen startup vállalkozásban már közreműködő alapítók százalékos aránya, c. a startupok külföldi piacokra való belépési szándéka, d. a startup finanszírozási forrásai és a startupok mérete az alkalmazottak számát tekintve. 2. A magyar startup ökoszisztéma tagjai értékelték a hazai ökoszisztéma tulajdonságait azok fontossága és erőssége szempontjából. Szerintük a legfontosabb jellemzők erőssége többnyire közepes (elfogadható): a. közepesre értékelt a finanszírozáshoz való hozzáférés, megfelelően képzett munkaerőhöz való hozzáférés és az ökoszisztéma tagjai közötti együttműködési hajlandóság b. gyengének tartják a sikertelen startup után való újrakezdés lehetőségét. Eközben a legkevésbé fontos jellemzők tekintetében az ökoszisztéma értékelése a legerősebb: co-working irodaterek jelenléte, startup versenyek és társasági események, mint a „meetup” találkozók vagy networking események. A startupperek a finanszírozáshoz való hozzáférést a magyar piacon szignifikánsan gyengébbnek ítélték, mint az inkubátorok és akcelerátorok. A közösségi irodák képviselői szignifikánsan magasabbra értékelték a közösségi irodák fontosságát, mint az startupperek. A második kutatási fejezet szisztematikus kvalitatív szakirodalmi összefoglaló módszertannal elemezte az állami kockázati tőke kutatási területét. A fejezet főbb eredményei az alábbiak: 3. A kutatási területen két fő kutatási irány figyelhető meg: az állami beavatkozás okának vizsgálata és az állami beavatkozás hatásainak feltárása. 2008 után ez utóbbi kutatási irányzat vált dominánssá a szakirodalomban, mivel a figyelem arra terelődött, hogy a különböző kormányok miként reagálnak a pénzügyi válságra. A tisztán állami kockázati tőke (közvetlen beavatkozás) hatása igen vitatott téma a szakirodalomban, míg a megállapítások földrajzi területenként eltérőek. Noha az EU-ban nem bizonyult hatékonynak, az Egyesült Államok, Thaiföld, Izrael és Dél-Korea földrajzi területeire vonatkozó kutatások ennek ellenkezőjét bizonyítják. Az állami-privát szektor között létrejött kockázati tőkés partnerségeket általában hatékonynak tekintik, kivéve a közép-kelet-európai régiót, ahol e programok kivitelezése sok kritikát kapott. Az inkubációs fázisú cégek állami támogatását inkubátorok és üzleti angyalok közreműködésével jellemzően dicsérték a szerzők, az állami intervenciót leginkább ezen ágazatokban találták indokoltnak. 4. Az állami kockázati tőkeprogramok kutatói a következő ajánlásokat fogalmazták meg. (1) Az állami kockázati tőkeprogramoknak nem szabad versenyezniük egymással, (2) elszámoltathatóaknak kell lenniük, (3) támogatniuk kell a céltársaságokat az egész életciklusuk alatt, (4) közvetett ösztönzőket kell alkalmazni a privát kockázati tőkések motiválására, (5) a kormánynak a vállalkozók oktatására kell összpontosítania a piac keresleti oldalának javítása érdekében, és (6) hagyniuk kell, hogy regionális intézmények intézzék a regionális fejlesztésre szánt források elosztását. A harmadik kutatási fejezetben a hazai direkt és indirekt állami beavatkozásokat vizsgálom egyrészt a hazai szakirodalomra támaszkodva, másrészt pedig nyilvános adatokat elemezve. Összehasonlítom, hogy követte-e a Jeremie program hazai kivitelezése az előző fejezetben felsorolt ajánlásokat. 5. A magyar kormány a Jeremie program révén közvetett beavatkozást alkalmazott a hazai kockázati tőkepiacon. A program növelte a rendelkezésre álló kockázati tőkekínálatot, és segített a piac élénkítésében a 2008-as válság után, de kivitelezését a kutatók élesen kritizálták. A program nem érte el sem a regionális fejlesztéssel, sem a korai stádiumban lévő, a finanszírozásra leginkább rászoruló vállalatok támogatásával kapcsolatos célját. Kritizálták az alapkezelő társaságok kiválasztási folyamatát, valamint a kockázati tőkebefektetők által a céltársaságokban megszerzett többségi részesedést is. Kimutatták, hogy a program során végrehajtott befektetések kevésbé voltak hatékonyak a céltársaságok növekedésének elősegítésében, mint a közvetlen állami kockázati tőkebefektetések. Ezen kívül a program nem követte a legjobb nemzetközi gyakorlatokat. 6. A magyar állam közvetlen beavatkozást alkalmazott különböző alapkezelő társaságai és alapjai révén. A beavatkozás eredeti célja a tőkefinanszírozási rés betöltése volt az életciklus legkorábbi szakaszában, ahol a privát kockázati tőkebefektetők vonakodtak befektetni. Ezt később kiegészítették olyan nemzetstratégiai célokkal, mint a regionális fejlesztés és az egyéb pozitív externáliákat generáló vállalatok támogatása. A közelmúltban az állam közvetlen kockázati tőkés intervenciója elkezdte elősegíteni a COVID-19 járvány hazai vállalatokra gyakorolt negatív hatásainak enyhítését. A negyedik kutatási fejezetben valós idejű verbális protokoll elemzés módszertan alkalmazásával vizsgáltam az állami kockázati tőkések befektetési preferenciáit. A főbb eredmények az alábbiak: 7. A potenciális befektetési céltársaságok üzleti terveinek elemzésekor az állami kockázati tőkebefektetők leginkább a céltársaság pénzügyi számait értékelik a társaság életszakaszától függetlenül. Az inkubációs fázisú üzleti tervek elemzésekor az angyalbefektetők preferenciáihoz hasonlóan a pénzügyi jellemzőket a menedzsment csapat képességeivel egészítik ki, mint a legmagasabbra értékelt kiválasztási jellemző. A magvető és növekedési stádiumban lévő vállalatok esetében a pénzügyi, majd a piachoz kapcsolódó tulajdonságokat értékelik a legjobban, míg a privát kockázati tőkések esetében ez fordítva van. Ez nagy valószínűséggel annak a magas szintű állami felügyeletnek a következménye, amely a társaság működését kontrollálja, mely miatt bizonyos pénzügyi követelményeket szem előtt kell tartaniuk a befektetések kiválasztásakor. Az is bizonyításra került, hogy az állami kockázati tőkebefektetők nagy hangsúlyt fektetnek a céltársaság termékének vagy szolgáltatásának innovációs értékére, mely hangsúly az inkubációs szakaszban bizonyult a legnagyobbnak. 8. Az állami kockázati tőkebefektetők igen kritikusan fogadják a beérkezett üzleti terveket. A startupok üzleti terveit élesen kritizálták az innovációs érték, a vezetőség motivációjának és elkötelezettségének hiánya, illetve a gyenge piacelemzés és a megalapozatlan pénzügyi előrejelzések miatt.