Advanced search in Research products
Research products
arrow_drop_down
Searching FieldsTerms
Any field
arrow_drop_down
includes
arrow_drop_down
Include:
The following results are related to COVID-19. Are you interested to view more results? Visit OpenAIRE - Explore.
54 Research products, page 1 of 6

  • COVID-19
  • HU
  • Hungarian

10
arrow_drop_down
Date (most recent)
arrow_drop_down
  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Dániel Mány;
    Country: Hungary

    A tanulmány az egészségügyi kommunikáció egyik központi szövegtípusának, a tájékoztató szövegek vizsgálatán keresztül mutatja be az intralingvális és interlingvális fordítás eredményeképpen kapott szövegek főbb pragmatikai jellemzőit. A funkcionális pragmatikai keretben végzett kvalitatív kutatás párhuzamos korpuszelemzésre épül. Az 1,7 millió szövegszóból álló korpusz az interneten ingyenesen elérhető COVID1001 fordítócsoport angolról magyarra fordított tájékoztató szövegeiből áll. A korpuszépítés- és elemzés a Sketch Engine szoftverben történt manuális és gépi funkciók (word sketch, Thesaurus, párhuzamos konkordancia) használatával. Az eredmények alapján a szövegek szerzői igyekeznek a partnerségen alapuló orvos-beteg kapcsolat nyelvi kidolgozására, gyakran alkalmaznak informális nyelvi elemeket, megjelenítik a társas viszonyokat. Fontos szerepet kap az attitűd- és személydeixis, megjelenik a tegezési forma, a betegek érzelmi dimenziójának kidolgozása. Az interlingvális fordítás folyamatában eltolódás azonosítható a betegségeket és a betegeket leíró kollokációkban, metaforákban, litotészeken és antonim fordításon alapuló tiltásokban és felszólításokban.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Vass Attila Balázs; Hári-Kovács András; Lovas Péter; Vince Viola; Tóth-Molnár Edit;
    Country: Hungary
  • Publication . Book . 2022
    Open Access Hungarian
    Authors: 
    Novák, Géza Máté; Kunt, Zsuzsanna; Horváth, Zsuzsanna;
    Publisher: Budapest
    Country: Hungary

    A jelen kötetben a Szorongás helyett én-hatékonyság – Iskolai konfliktuskezelés és bullying intervenciós lehetőségek művészet-alapú módszerekkel (2018-1.2.1-NKP –Nemzeti Kiválósági Program) című kutatásban, hátrányos helyzetű fiatalok együttműködésével készült fórumszínházas program bemutatására és tanulságainak megfogalmazására vállalkozunk. A Covid19-világjárvány addig még soha nem tapasztalt változások szorongásával fonja körül e vállalkozás minden résztvevőjét. A fejezetek ennek a szorongásnak és a körülöttünk zajló változásra adott tudatos változtatási kísérleteknek a lenyomatai, és egyben közös tanulási folyamatunk bemutatása saját magunk és környezetünk énhatékonyságával kapcsolatban. Mindez összefonódik kutatásunk fő fókuszával, amely a fórumszínházas intervenciót mint a sűrű jelenlét tapasztalatát, a változtatási lehetőségek kipróbálásának és megélésének (szín)terét kínálja – az énhatékonyság erőforrásaként az önfelhatalmazást állítva a szorongás helyébe, ennek érvényes alternatívájaként.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Anikó Németh; Tamás Irinyi;
    Country: Hungary

    Célkitűzés: A vizsgálat célja volt felmérni, hogy az egészségügyi szakdolgozók miként reagáltak a Covid-19-vakcinákra, mennyire voltak elfogadók vele. Az elfogadás mértékét összevetettük különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel, valamint a kiégéssel és a depresszióval. Vizsgálat módszere: A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2022.01.27.–2022.02.14. között. Az adatokat leíró statisztikával, valamint χ2-, és Kruskal–Wallispróbákkal elemeztük (p<0,05). Eredmények: A 10 285 válaszadó 57,8%-a biztonságosnak tartja a Covid-19 elleni védőoltásokat. Az idősebb életkor, a férfi nem, házasság és özvegység, a magasabb iskolai végzettség, a Covid-ellátásban végzett munka, az egészségügyben eltöltött évek száma, az alapellátásban végzett munka növeli a védőoltás elfogadását. A rossz lelkiállapot együtt jár a védőoltáshoz való negatív hozzáállással. Következtetések: Megállapíthatjuk, hogy az egészségügyi szakdolgozók körében inkább a Covid-19-fertőzés elleni védőoltás elfogadása jellemző, azonban a depresszió és a kiégés magas szintje együtt jár a védőoltásról alkotott negatív véleménnyel, az oltás elutasításával.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Dezső Csupor;
    Country: Hungary

    A gyógynövények alkalmazása a Covid-19 megelőzésében és kezelésében a világjárvány kezdete után nem sokkal megkezdődött. Egyes országokban (például Kína) hivatalosan deklarált cél volt a gyógynövények ilyen irányú hasznosítása. A terápiában alkalmazott növényeket in silico vizsgálatok, preklinikai adatok vagy a népi gyógyászati tapasztalatok extrapolációja alapján választották ki. A világ más részein a gyógynövények zömét a hivatalos orvosláson kívül, jellemzően étrend-kiegészítőként alkalmazzák a Covid-betegek. Cik­künkben a gyógynövénykészítményekkel vég­zett randomizált kontrollált klinikai vizsgálatokat tekintjük át, bemutatva a növényi készítmények helyét a Covid-19 terápiájában. Összesen 17 vizsgálatot azonosítottunk, amelyek többségében a betegség tüneteire kifejtett hatást tanulmányozták. Bár a vizsgált készítmények legtöbbje hatásosnak bizonyult legalább egy végpont szempontjából, a vizsgálatok minősége (többségében nyílt vizsgálat, standar­di­zá­lat­lan összetételű termékek) nem teszi le­hetővé a hatásossággal kapcsolatos pozitív megállapításokat.

  • Restricted Hungarian
    Authors: 
    Fejes Imola; Róka Richárd László; Pető Zoltán; Ábrahám György; Várkonyi Tamás; Lengyel Csaba Attila; Légrády Péter;
    Country: Hungary

    Célunk az volt, hogy az SZTE Belgyógyászati Klinika Nyugati telephely fekvőbeteg Járványellátó Központ részlegén felvételre került, 18 év feletti Covid-pozitív betegek között a kezelt hypertonia előfordulását, a szedett vérnyomáscsökkentők számát, a RAS-gátló vérnyomáscsökkentők (ACE-gátló és/vagy ARB) előfordulását felmérjük. A vizsgálatban véletlenszerűen kiválasztott 165 (94 férfi, 71 nő) gyorsteszttel vagy PCR-rel Covid-pozitív, 2021. február közepe és április vége között felvett betegek adatainak retrospektív elemzése történt. A betegek életkora 59,9±12,9 év volt (26–92), a BMI 30,7±6,6 kg/m2 (20,3–55,4). A betegek között felvételkor 103 (62,4%) már ismert hypertoniás egyén volt (56 férfi, 47 nő). A szedett vérnyomáscsökkentők száma felvételkor 1,6±1,6 darab (maximum hat), a kezelés végén 1,8±1,7 darab. Területen több mint három szert 23-an, éppen hármat 25-en szedtek. Monoterápiában felvételt megelőzően 20-an részesültek, a kezelés végén 25-en. A vérnyomáscsökkentők száma a kezelés végén 74 esetben nem változott, hat esetben csökkent, 31 esetben nőtt, ezek között 11 új indítás volt. Egy betegnél a csökkenés 100%-os volt, a monoterápiát el kellett hagyni, a többi öt esetben pedig 50%-os. A hypertoniás betegek több napot töltöttek intézetben, mint a nem hypertoniás egyének (10,9±6,8 vs. 9,2±6,3). A felvételkor mért spontán O2-szaturáció a hypertoniás beteg között alacsonyabb volt, mint a nem hypertoniás egyéneknél (92,6±4,8 vs. 89,6±9,7%), ARB-t szedők között volt a legalacsonyabb (87,5±8,5%, p=0,01 vs. nem hypertoniás). Az összes halálozás a hypertoniás betegek között 8,7%, a nem hypertoniás betegek között csak 1,6% volt. A hypertoniás betegeket vizsgálva, a RAS-gátlót szedők és nem szedők között az intenzív ellátás 16,3 vs. 13%. Az összes halálozás a RAS-gátlót szedők között 10%, a nem szedők között 4,3%, az ARB-t szedők között 13% és az ACE-gátlót szedők között 8,8% volt. Eredményeink alapján a hypertonia nagyobb kockázatot jelenthet a rosszabb Covid-kimenetel tekintetében. A RAS-gátló kezelésben részesültek nagyobb kockázatát észleltük a RAS-gátló kezelésben nem részesültekhez képest.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Constantin, Tamás; Kulcsár, Andrea; Krivácsy, Péter; Mészner, Zsófia; Ponyi, Andrea; Tóth, Attila; Ónozó, Beáta; Szekanecz, Zoltán;
    Country: Hungary

    LB

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Balla, Boglárka; Fülesdi, Béla; Végh, Tamás;
    Country: Hungary

    LB

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Horváth, Tamás; Csupor, Dezső; Győrffy, Zsuzsa; Varga, Zsuzsa;
    Country: Hungary

    Összefoglaló. Az elmúlt években mind laikus, mind szakmai oldalról az internet vált az első számú egészségügyi információforrássá, amit a COVID-19-pandémia tovább fokozott. Az online térben számos, különböző jellegű platform áll rendelkezésre egészségkommunikációs célokra, melyek markánsan különböznek egymástól az átadható információ mennyiségében és minőségében, a létrehozásukhoz szükséges anyagi vagy időbeli ráfordításban, továbbá az ott létrehozott tartalom fogyasztási lehetőségeiben. Összefoglaló közleményünkben rendszerezve mutatjuk be a szöveg-, a hang-, illetve a videóalapú online egészségügyi edukációs formák előnyeit és hátrányait. Külön foglalkozunk a közösségi média (social media) egészségügyi vonatkozásaival, a benne rejlő lehetőségekkel, kiemelve a pandémia kapcsán felmerült problémákat. Az egyes platformok egészségüggyel kapcsolatos történelmének feldolgozása mellett gyakorlati oldalról mutatjuk be azok hasznosíthatóságát, elősegítve ezzel az online térbe terelt kollégák munkáját. Orv Hetil. 2022; 163(4): 132-139. Summary. In recent years, the internet has become the leading source of health-related information for both professionals and laymen, and this process has been further speeded up by the Covid-19 pandemic. There are many different platforms available for health communication purposes online, that vary greatly in the quantity and quality of transferable information; the time or financial input, which are necessary to create them; and the possibilities of the utilization of the created content. In our review, we present systematically the advantages and disadvantages of the text-, audio-, and video-based online health-related education platforms. We specify the health-related aspects of social media and its potential usability, focusing on the problems allied to the pandemic. We present the practical use of the different platforms from a healthcare perspective through the review of their respective histories, thus providing guidance to the colleagues working online. Orv Hetil. 2022; 163(4): 132-139.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Kökény, László;
    Country: Hungary

    A kutatási eredményeim alapján jól látható, hogy a turisztikai célú nyaralás-foglalás és -megvalósítás menedzselése a fogyasztó és a szolgáltató részéről komoly kihívást jelent, amire a pandémia jelensége még rá is erősített. A kockázatészlelésnek három dimenziójával foglalkoztam: a nyaralás-vásárláshoz kapcsolódó észlelt kockázatok, az online térhez kapcsolódó észlelt kockázatok, valamint a COVID-19 pandémia jelentette észlelt kockázatok. Ezek hatásait és jelentőségét mértem az utazási szándékra. Emellett, a kutatásom másik területe volt elemezni a vásárlók kockázatcsökkentési stratégiáit, eszközeit a nyaralás lefoglalása során. Így megérthettem az észlelt kockázatok és a kockázatcsökkentési stratégiák faktorainak a teljes utazásfoglalási folyamatban játszott szerepét. Végezetül az egyéni jellemzők figyelembevételével a kockázatvállalási szándék és az úti cél kiválasztásának hatásait is vizsgáltam a teljes folyamatban. A kutatásom során összesen öt fő célt emeltem ki, melyeket öt kutatási kérdéssel vizsgáltam. A kérdéseimre a válaszokat kvalitatív és kvantitatív jellegű adatgyűjtéssel és -elemzéssel adtam meg. A kvalitatív kutatás eredményei alapján a legrészletesebben a kutatás alapvető fókuszát jelentő kockázatészlelés és kockázatcsökkentés dimenzióit lehetett feltárni. Emellett egy harmadik fő dimenzió a kockázatvállalási szándék, szintén elég részletesen kerülhetett bemutatásra. rajtuk kívül még három további dimenzió jelent meg. Ezek alternatívabb kérdéskört fedtek le, de ezekben rejlik a kvalitatív kutatás igazi hozzáadott értéke és ezen dimenziók segítenek megérteni a teljes nyaralás-vásárlási és -megvalósítási folyamatot a kockázatészlelés és a kockázatcsökkentés szemszögéből. A három további dimenzió a kockázatészlelést növelő elemek dimenziója, a helyszín kiválasztásának dimenziója és a kockázatészlelés utazási élményt csökkentő hatásának dimenziója. A kockázatcsökkentés dimenzióját lehetett a leginkább megtalálni és jól felismerhetően elemezni a kutatás során. Ebből sok helyen közvetlenül, de sokszor közvetetten sikerült feltárni a kockázatészlelések területeit is. A két fő dimenzió (kockázatészlelés és kockázatcsökkentés) kapcsolatából (és a rájuk ható – olykor zavaró – külső és belső hajtóerőkkel együtt) alakult ki a legfontosabb terület, a biztonságérzet megteremtésének kérdése, amely kialakításáért mindent alárendeltek az alanyok. A kockázatvállalási szándék pedig úgy tűnik, hogy a biztonságérzet megteremtésén keresztül minden vizsgált területtel összefüggésben áll. A megkérdezettek fő célja a biztonságos, nyugodt és önfeledt nyári pihenés volt. Az utazási szándék inkább a helyszín kiválasztásában játszott szerepet, aminek mértékében voltak eltérések az alanyok között. Emellett részben megfigyelhető volt egy általános utazási szándék is, amely általánosan pozitív volt mindenkinél. Látható volt az is, hogy a bizalom témája az általános kockázatcsökkentéstől többnyire különálló, de összességében végig egy kockázat csökkentő szerepben jelen volt minden altémában. Továbbá felleltem három további, a kutatás mélységeire még jobban rámutató területet is. Ezek bemutatásával a következő bekezdésben foglalkozom. Úgy tűnik, hogy ha az utazás előtti biztonságérzet nem került kellően megalapozásra az könnyen vezethetett stresszhez vagy éppen ellenkezőleg a kockázatok (akár tudatos) nem észleléséhez, így rontva vagy javítva a nyugodt önfeledt pihenés élményét. Azonban, ha az utazás közben sérült a biztonságérzet (váratlan esemény, kockázatészlelés), akkor az szintén rontotta az átélt kikapcsolódás élményét. A kockázatészleléshez szorosan nem kapcsolódó elemek (nyüzsgés hiánya) esetenként hiányérzetet okozhattak az összkép tekintetében az alanyoknál. A kvantitatív kutatás során a legtöbb hipotézist el tudtam fogadni. A kockázatészleléssel kapcsolatos összefüggések esetén a felállított hipotézisek főleg a szakirodalmi eredményeken alapultak. Azonban a kockázatcsökkentő stratégiák korábban még nem kerültek vizsgálatra külön faktorként, első- és másodrendű dimenzióban a szakirodalomban, így az ide vonatkozó hipotézisek előkészítése során a releváns szakirodalmi eredmények mellett a kvalitatív kutatás eredményeit vettem számításba. A közvetlen eredmények vizsgálatakor három fő eredményt érdemes kiemelni. Az egyik, hogy a tematikusabb kockázatészlelés típusok (online tér és a COVID-19 pandémia) hozzájárulnak a nyaralás-vásárlással kapcsolatos észlelt kockázat növekedéséhez, 0,386 és 0,433 koefficiens értékekkel. A másik kiemelendő eredmény, hogy a kockázatcsökkentő stratégiák inkább a jobban tematikus kockázatészlelés típusokat (online tér és a COVID-19 pandémia) határozták meg, -0,689 és -0,403 koefficiensekkel. A közvetlen hatások harmadik fő eredménye volt azon kockázatcsökkentő eszközök vizsgálata, amelyek kvázi kívülről befolyásolták a kockázatcsökkentő stratégia használatát. Ekkor azt az eredményt kaptam, hogy az információgyűjtés és a bizalom a környezetben növeli a kockázatcsökkentő stratégiák használatát, míg az EWOM használata csökkenti. Mindez összefügghet azzal, hogy az előbbi két elem használata során az alanyok szükségét érezték további kockázatcsökkentő elemek használatának, amelynek oka lehet az adott két eszköz nem elégséges kockázatcsökkentő hatása, illetve a felkészültség fokozása. Az EWOM csökkentő hatása a további kockázatcsökkentő stratégiára azt feltételezi, hogy elégséges volt ezen eszköz használata a kockázat csökkentéséhez vagy csak rontott a helyzeten ez az eszköz. Ekkor három esetben kaptam teljesen mediált hatást, melyből kettő a bizalom a környezetben elnevezésű faktorhoz kapcsolódott a nyaralás-vásárlással kapcsolatos észlelt kockázat viszonylatában, illetve az online térben észlelt kockázathoz kapcsolódóan, mindkétszer a kockázatcsökkentésen keresztül. A harmadik teljesen mediáló hatásra, ami a kockázatészlelés dimenziójához kapcsolódott. Mégpedig úgy, hogy a COVID-19 pandémia jelentette kockázatészlelés csak a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatán keresztül hatott szignifikánsan az utazási szándékra, közvetlenül nem. A kockázatcsökkentő stratégiák faktorának vizsgálata érdemel még egy külön összegzést. A faktor éppen nem hat szignifikánsan a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatára, de a másik két tematikus kockázatészlelésre jelentős hatással bír. Ennek következtében célszerűnek találtam megnézni a mediáló hatásokat a két tematikus kockázatészlelésen keresztül a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatára vonatkozóan. Ekkor már a direkt hatás éppen szignifikánssá vált, de az indirekt hatás, különösen az online tér észlelt kockázatán keresztül jelentősebbé vált (-0,280). Így részlegesen mediált hatásokról beszélhetünk ezen esetekben. Az eredmény tovább erősíti a modell azon eredményét, hogy a központi kockázatészlelés a nyaralás-vásárlás észlelt kockázata, de erre jelentős hatást gyakorolnak a konkrétabb, tematikus kockázatészlelés típusok, illetve a kockázatcsökkentési stratégiák is inkább ezen faktorokon keresztül tudják csökkenteni a nyaralás-vásárlás észlelt kockázatát, mintsem közvetlenül. Zárásként pedig a kockázatcsökkentő stratégiák mediált hatása részleges az utazási szándékra vonatkozóan, ráadásul úgy tűnik, hogy inkább közvetlen hatása van az utazási szándékra, mintsem közvetett. Néztem egy folytonos változó (kockázatvállalási szándék) és egy kategorikus változó (úti cél iránya belföld vagy külföld volt) moderáló hatását is. Ekkor azonban nem találtam szignifikáns eltéréseket a hatásokat vizsgálva. Összefoglalva, a kutatásomból is látszik, hogy a fogyasztókat is érdemes szegmentálni, mert, némileg az úti cél, de a kockázatvállalási és -észlelési szintek alapján is eltérő hozzáállású utazók jelennek meg a turizmusban. Ha pedig sikerült szegmentálni az utazói kört, majd a különböző célcsoportokat eltérő vagy ugyanolyan pozicionálással elérni, akkor az eredményesség tovább fokozható, ezen biztosítékok díjainak megtérülésével együtt. Ehhez azonban szükséges a fogyasztók megismerése, majd az általam felsorolt eszközökkel történő irányítása és támogatása. A pontos gyakorlati megvalósítások előtt érdemes kutatásokat végezni a fogyasztókról, illetve a versenykörnyezetről egyaránt.